2009. november 24., kedd
Nélküled
Jól tudom én, veled elhagy a múlt, keserít a magányom.
Elsirat, alszik a vágy. Fénye, ha messzire ránt;
Ébredek újra, de kár, mert fekhelyed árva az ágyon...
Nem leszek én csak egy árny. Porszem a szél derekán.
Címkék:
Disztichon
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése