Nem tudok írni a boldog időkről.
Béna kezemben a múlt kesereg,
mert a jelen felemészt; szava őröl.
Illatos álmom a kútba esett.
Harcol a Multi, megölnek a bankok.
Támad a számla: fizess, de ma még!
És ha fizetsz, te lehetsz majd a bajnok;
nem nyomorít meg a gond-szakadék.
Hogyha a postás zörgeti ajtóm,
félve lesem, csak az ablakon át.
Reszket a szívem és zsibbad a tarkóm,
várom a rossz hírt, a jót, a csodát.
Félek Uram, ha ma még, meg is őrzöl;
Nem tudok írni, a boldog időkről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése