2011. július 24., vasárnap

Fáradt vers




Órák, napok,
Fáradt vagyok.
Most kéne talán lepihennem.
Nincs szín, se fény
És nincs remény;
Elalszik a láng a szememben …

Volt egyszerű,
Bájos derű;
Mert, volt öröm is ez az élet.
Halk, bús imák,
Ez más világ;
Itt el fog aludni a lélek ...

Fagyott rögön,
Csak rút közöny,
Mi, villan a gúnykacagásból;
Görbült idő
Ha vissza jő;
Majd, eltűnök én e világból ...




1 megjegyzés:

M. Fehérvári Judit írta...

József Attila: Reménytelenül... Csak asszociáció... Szép!