Elmúlt egy esztendő
megint.
S mi gyertyával a
kezünkben
Itt állunk újra. Nélküled.
Emlékeiddel a fejünkben,
( De lelkünkben mégis
veled… )
Átöltözött a temető
Mindenütt gyertyák,
mécsesek
Színpompás őszi virágok,
S a szemek könnytől fényesek.
( Szeretném fogni a kezed…)
Faggyú szagú őszi szellő
A tűlevelekkel játszik,
Bólogató krizantémok
Fehér ruhájába mászik.
( Majd a szívünkbe
költözik…)
Tudod, akkor is itt
volnánk,
Hogyha te még köztünk
lennél;
Mert van más is rajtad
kívül
Aki már csak szívünkben él.
( És néki is szól a harang…)
De más a kor és más a
végzet;
Neked még élni kellene…
Itt állunk a gyertyák
mellett,
Szívünk bánattal van tele.
(Mert most terád
emlékezünk…)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése